„Az új törvény azt teszi majd lehetővé, hogy a jövőben egységesebben, koordináltabban és eredményesebben tudjunk kutatási tevékenységet végezni, hiszen a kutatóinkban benne van erre a kapacitás és a képesség” – mondta az elnök hozzátéve, hogy ehhez viszont le kell venniük a vállukról a felesleges adminisztratív terheket.
A törvénytervezet másik fontos eleme, hogy a kutatási hálózatot egy sajátos jogállású önálló jogi személyként definiálja. Ez azért fontos, mert így egyrészt olyan rugalmas szabályokat és működési környezetet tudunk kialakítani, amelyek a legjobban illeszkednek egy nemzeti kutatóhálózathoz, emellett pedig lehetővé válik, hogy hosszútávú finanszírozási szerződést kössünk a kormánnyal, ami stabilitást és kiszámíthatóságot teremt és biztosítja a Magyar Kutatási Hálózat jövőjét.
Az elnök elmondta: a világban több mint 20, a HUN-REN-hez hasonlóképpen működő hálózatnak a működését, felépítését, támogatási rendszerét nézték meg mélyrehatóan.
A legtöbb esetben azt látták, hogy egy egységes jogi szervezet és egységes jogi személyként működő hálózat tud hatékonyan működni, hiszen így van ez a világ számos országában.
Mint mondta
elképedve olvasta, hogy egyes ellenzéki kötődéssel bíró szervezetek erőteljesen támadják az új törvénytervezetet, amelyről nem volt egyeztetés.
„Az elmúlt 10 hónapot arra szántuk, hogy a kutatói közösséggel és annak vezetőivel részletesen átbeszéljük a megújulási folyamatot. Nem csak a vezetőket, valamennyi kutatót bevontunk ebbe a folyamatba, megkérdeztük őket. A legkevésbé sem igaz hogy az akadémiai dolgozók ellenzik ezt a törvénytervezetet” – szögezte le az elnök.