Gulyás Balázs, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnöke szerint a kutatási hálózat átalakításáról szóló javaslat széles kőrű támogatást élvez.
Nyitókép: kondenzátorok az elektronikai alkatrészt gyártó TDK Hungary Components Kft. szombathelyi gyárában (Fotó: MTI/Varga György)
Benyújtotta a kormány a magyar kutatási hálózat átalakításáról szóló javaslatot, amelyet a legelismertebb magyar kutatók támogatnak. A törvényről Gulyás Balázs, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnöke adott interjút az Origónak.
Gulyás elmondta, a legfontosabb céljuk, hogy a magyar kutatóhálózat – a tudományos kutatás szabadságának megőrzése mellett – a magyarok sikeréért, megbecsüléséért és hasznára dolgozzon.
Segítsen megoldani a magyar emberek előtt álló kihívásokat, legyenek azok fenntarthatósági, egészségügyi vagy éppen technológiai kérdések.
És emellett legyen nemzetközi presztízse.
Kapcsolódó vélemény
Vendégszerző
A magyar tudományos kutatói hálózat ökoszisztémáját a HUN-REN fogja össze, amely az Országgyűlésnek benyújtott tervezet szerint sajátos jogállású intézményé válik.
„A kutatóhálózatban az elmúlt 10 hónapban elvégeztünk egy nagyon komoly tudományos és szervezeti átvilágítást, amelynek eredményei alapján javaslattal fordultunk a Kulturális és Innovációs Minisztérium felé” – mondta a HUN-REN elnöke.
A javaslatnak három fő célja volt: egyrészt alakítsanak ki egy hatékonyabb működési környezetet, másrészt emeljék meg – teljesítményhez kötött módon – a kutatóhálózat finanszírozását, harmadrészt pedig dolgozhassanak a saját épületeinkben, azaz az állam vásárolja meg az Akadémiától a kutatóintézeti ingatlanokat és adja át részünkre.
„Az új törvénytervezetet tehát a HUN-REN javaslatai alapján dolgozta ki a kormány, és én azt olvasom ki a törvényből, hogy az maradéktalanul biztosítja is a HUN-REN által javasolt elemeket” – fogalmazott Gulyás.
A részletekről elmondta: az első szerkezeti változás, hogy egy egységes szervezetbe kívánjuk szervezni ezt a jelenleg 19 önálló jogi személyként működő kutatóintézet-hálózatot.
Az újonnan javasolt működési szerkezet biztosítani tudja, hogy a HUN-REN egy sokkal hatékonyabb, ütőképesebb szervezetté váljon, azzal, hogy egyben biztosítja a kutatóintézeteinek működési önállóságát.
Jelenleg ezek az önálló kutatóegységek, gyakorlatilag önálló életet éltek, tehát mintha egy 19 galaxisból álló univerzumunk lenne, ahol legkülönbözőbb rendszerekben működtek a beszerzések, a gazdasági és humánerőforrás folyamatok, a könyvelés, illetve a bérszámfejtés is.
„Az új törvény azt teszi majd lehetővé, hogy a jövőben egységesebben, koordináltabban és eredményesebben tudjunk kutatási tevékenységet végezni, hiszen a kutatóinkban benne van erre a kapacitás és a képesség” – mondta az elnök hozzátéve, hogy ehhez viszont le kell venniük a vállukról a felesleges adminisztratív terheket.
A törvénytervezet másik fontos eleme, hogy a kutatási hálózatot egy sajátos jogállású önálló jogi személyként definiálja. Ez azért fontos, mert így egyrészt olyan rugalmas szabályokat és működési környezetet tudunk kialakítani, amelyek a legjobban illeszkednek egy nemzeti kutatóhálózathoz, emellett pedig lehetővé válik, hogy hosszútávú finanszírozási szerződést kössünk a kormánnyal, ami stabilitást és kiszámíthatóságot teremt és biztosítja a Magyar Kutatási Hálózat jövőjét.
Az elnök elmondta: a világban több mint 20, a HUN-REN-hez hasonlóképpen működő hálózatnak a működését, felépítését, támogatási rendszerét nézték meg mélyrehatóan.
A legtöbb esetben azt látták, hogy egy egységes jogi szervezet és egységes jogi személyként működő hálózat tud hatékonyan működni, hiszen így van ez a világ számos országában.
Mint mondta
elképedve olvasta, hogy egyes ellenzéki kötődéssel bíró szervezetek erőteljesen támadják az új törvénytervezetet, amelyről nem volt egyeztetés.
„Az elmúlt 10 hónapot arra szántuk, hogy a kutatói közösséggel és annak vezetőivel részletesen átbeszéljük a megújulási folyamatot. Nem csak a vezetőket, valamennyi kutatót bevontunk ebbe a folyamatba, megkérdeztük őket. A legkevésbé sem igaz hogy az akadémiai dolgozók ellenzik ezt a törvénytervezetet” – szögezte le az elnök.
Itt az idő, hogy ezeknek az intézeteknek és az egyetemeknek a mesterséges szétválasztása szűnjön meg végre, mert ez nem más, mint a kommunizmus velünk élő öröksége.
Korábban Latorcai János levezető elnök is közölte, hogy a rendbontó képviselőkre szankciók várnak.
Ezúttal Navracsics Tibor húzta ki a gyufát a keleti szomszédainknál.
Egy olimpiai bajnok által tervezett épület ad új lendületet a magyar kutatásnak.
Gulyás Balázs szerint a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésének döntése továbbra is hatályos, a határozat ellen indított per pedig nem állja meg a helyét.
„Lesz csillag az emberek homlokán?” – tette fel a kérdést az RMDSZ elnöke.
A Nézőpont Intézet kutatásából az derül ki, csaknem 5 millió választó elutasítja, ha magyar képviselők pártpolitikai célból kiállnak a magyar EU-források megvonása mellett.
A szlovák miniszterelnök Brüsszel tiltása ellenére részt vesz a győzelem napi parádén Moszkvában.
